2013. 02. 08. (XVII/6) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Zsidó műkincsek kálváriája

A gyémántokkal gazdagon díszített platina karóra, amelyet egykor Hitler ajándékozott Eva Braun születésnapjára, csak egy a számtalan, múzeumokban rejtőző műtárgy közül. Majdnem hetven évvel a második világháború után ma is olyan ékszerek és egyéb műkincsek ezrei állnak a német állam tulajdonában, melyeket a náci vezérkar tagjai tulajdonítottak el az üldözött, többségében zsidó tulajdonosoktól.

A sajtószabadság ellen lobbizik az EU?

Ideológiai szinten orvosolná az európai szuperállam a főként gazdasági nehézségek által generált, elharapózó euroszkepticizmust. Erre utal, hogy az utóbbi időben az Európai Parlament kiemelt figyelmet fordított a médiával kapcsolatos kérdésekre: közel 2 millió eurót fizettek egy tanulmányért, amely a tagországok euroszkeptikus sajtóvitáit elemzi, és évi 6,3 millió eurót költenek egy internetes propagandacsatornára. A legnagyobb ellenállást azonban az váltotta ki, hogy a brüsszeli tisztségviselők az egyes nemzetek médiavezetői fölött is ellenőrzési jogot akarnak kivívni.

Millió dolláros vébé

„Katargate”-ként emlegeti a francia sajtó azt a bundabotrányt, amely a 2022-es futballvilágbajnokság rendezése körül robbant ki. A France Football nevű párizsi sportszaklap szerint Katar megvesztegetéssel szerezte meg a rangos sportesemény szervezésének jogát. Az újság azt is állítja, hogy az ügyben nemcsak a FIFA vezetősége volt benne nyakig, hanem politikusok is - köztük Nicolas Sarkozy egykori francia elnök.

Mérsékelt Mali, bizonytalan jövő

„Éljen Franciaország! Éljen François Hollande!” kiáltásokkal köszöntötték az észak-mali Timbuktuban a francia államfőt, aki elűzte a várost hosszú hónapok óta terrorizáló szélsőséges iszlamista lázadókat. Nemcsak a tömeg, hanem színpompás ruháikban megjelenő méltóságok, köztük az ősi Dzsingereber mecset müezzinje, Khalifa Cissi szájából is elhangzottak az éltető szavak. Az ünneplés azonban még korai lehet.

Pénz helyett ingyen kritika

Elnökségének legnagyobb társadalmi válsága idején látogatott Németországba Mohamed Murszi egyiptomi elnök, aki arra számított, hogy a németek a keblükre ölelik, és elengedik országa tartozásait. Pénzt ugyan nem kapott, de volt helyette ingyen kritika és kemény dorgálás, így hát Murszi gyorsan haza is repült, hogy nem sokkal ez után az Egyiptomba látogató Mahmúd Ahmadinezsáddal építhesse a kapcsolatokat.

Cameron legyőzte a torykat

Túlnyomó többséggel szavazta meg kedden a brit parlament alsóháza a melegházasságról szóló törvényjavaslatot. Annak ellenére, hogy David Cameron az alsóház kétharmadát maga mellé állította az ügyben, lehet, hogy pirruszi győzelmet aratott: pártjának ugyanis még a fele sem szavazott a javaslat mellett.

Belföld

Manőverek - Az Orbán-kormány és a keleti szél

Balázs Péter volt külügyminiszter szerint alig negyedórát kapott a magyar kormányfő az orosz miniszterelnöktől, ezért nem szabad eltúlozni a Putyin-Orbán találkozó jelentőségét. Kormányzati forrásaink viszont másfél-két órás egyeztetésről tudnak, és arról, hogy annyira elhúzódott a disputa, hogy Putyin napját újra kellett tervezni. Az esemény tényleges hasznát még nem látni, de az ellenzéki pártok felszólították a magyar kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a találkozó megállapításait.

Interjú Hende Csaba honvédelmi miniszterrel

A magyar honvédség nemzetközi megítélése kiváló, hadiipari fejlesztéseink pedig igazi sikertörténetek lehetnek, amennyiben sikerül betörni velük a világpiacra. Ugyanakkor az elmaradt haditechnikai fejlesztések miatt a baj most csőstül jön, helikoptereink például nem hogy Maliban nem lesznek ott, az is kérdéses, hogy katasztrófavédelemre használhatók-e. Többek között ezekről beszélgettünk Hende Csaba honvédelmi miniszterrel.

Pécs: egy bűnbak száz bajt csinál

Csalódott a pécsi egyházmegyei panama bírósági szakaszát illetően az a két katolikus hívő, akik az anyagi és szexuális jellegű visszaélésekről elsőként tájékoztatták a Szentszéket, valamint a magyar hatóságokat. Egybehangzó állításuk szerint a vádirat a tényleges ügyek 80 százalékát nem tartalmazza, egy emberrel akarják elvitetni 25-30 közreműködő balhéját, és a politika megint kihúz a csávából egy püspököt, akit nem kellene.

Az egyetemek vesztésre állnak

A felvételizőknek lehet a legrosszabb az a bizonytalanság, ami a felsőoktatást most körbeveszi. Azoknak kevésbé rossz, akik az egyházi felsőoktatásba jelentkeztek, mivel annak szabályozása nemzetközi szerződéshez kötött.

A hatékonyság a mérce

A Putyin-Orbán találkozó előtt a paksi atomerőmű oroszok általi bővítését csak lehetőségként említette a magyar kormány, míg a találkozó óta már eldöntött tényként kezeli. Rácz András Oroszország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint ez az eljárás nem feltétlenül áll összhangban az uniós normákkal.

Hit és értékek

Iszlám köntösben éled újjá a Római Birodalom?

Miközben Európa lassacskán teljesen elfelejti saját történelmét – amely a negyedik századtól kezdve egybeesik a kereszténység történelmével –, az iszlám nagy gonddal őrzi saját múltbeli hagyományait. Olyannyira, hogy világértelmezésük kereteit – a Korán mellett – saját históriájuk sok száz évvel azelőtti eseményei határozzák meg. Míg Európában a „keresztes háborúk kora” legfeljebb bebiflázandó érettségi anyagnak számít, az iszlám világban az utolsó utcagyerek is tudja, hogy a „keresztesek” alatt a nyugati világot kell értenie, amelynek két meghatározó vallása a zsidóság és a kereszténység, fő hatalma pedig az „Új Róma”, amely az Egyesült Államokat és az Egyesült Európát foglalja magában.

HÁTTÉR

Nem volt elég csípős a lecke

A román közigazgatás küszöbön álló átszervezése óriási csapás lehet a romániai magyarok számára. Jelenleg ennek megakadályozása a legnagyobb politikai kihívás a magyar pártok előtt, és ezt legkevésbé az autonómiatörekvések Tőkés László-féle egyoldalú hangoztatásával lehet elérni – nyilatkozta a Heteknek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapítója, volt miniszterelnök-helyettes, aki szerint megtorpant ugyan, de nem ért véget a magyar kormány megosztó erdélyi politikája.

Lesz-e világjárvány?

Az idei influenzajárvány elérte Magyarországot is, de kérdéses, hogy az Európában kialakuló helyzet lesz-e olyan erős, mint az USA-ban már tomboló pandémia. A vírus egyetlen ellenszere a tüneti kezelés és a fekvés, az antibiotikum szedése viszont ez esetben felesleges, sőt káros: kizárólag célzott terápiaként, szövődmények felbukkanása esetén lehet hatékony.

Hamburger-elmélet

Magyarország aránylag még mindig az olcsó országok közé számolható, ha az árfekvést dollárban számoljuk. Alulértékeltség tekintetében a forint azonban jóval elmarad a világ legalulértékeltebb valutáihoz képest. Legalábbis ez derült ki a The Economist által készített friss Big Mac indexből.

A nagy átlag semmit sem érez

Ezekben a napokban kapják kézhez a munkavállalók az első, 2013-as szabályok szerint számított fizetésüket. Továbbra is az átlagkereset felett keresők, mondhatni a Fidesz által megcélzott felső középosztály tagjai járnak jól. Egy átlagos munkavállaló jelentős változást nem érez majd a fizetési borítékjában.

A művészet szabad

A bécsi Burgtheater igazgatója azt írja Balog Zoltánnak, hogy felkeltette a figyelmét egy sor olyan kultúrpolitikai intézkedés, amelyet tárcája az elmúlt évben tett, s ezért ő, Matthias Hartmann hat, hozzá közel álló művésszel együtt úgy döntött, nyílt levélben fordulnak a miniszterhez.

Vidnyánszky a Nemzeti küldetéséről és a Robival való whiskyzésről

A gonosz ábrázolásával óvatosan kell bánni, nehogy ezzel az emberekben lakó rosszat erősítsük – egyebek mellett ez lehet Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház új főigazgatójának a művészeti ars poeticája. Az eddig a debreceni Csokonai Színházat dirigáló rendezővel többek között arról beszélgettünk, hogy tervei szerint miben lesz más az általa vezetett Nemzeti, mint az elődjéé, Alföldi Róberté.

Neonáci vagy nem neonáci?

Jó hírnév megsértése miatt beperelte a Jobbik Karsai László történészt, aki egy tévéműsorban neonácinak nevezte a pártot. Az alperes azt szeretné, ha a bíróság kimondaná: a Jobbik neonácisága tudományos vita tárgya, és nem a jog által szabályozandó kérdés.

KÁVÉSZÜNET

Anna Karenina

Az ember kissé tartózkodva és fenntartásokkal ül be Tolsztoj művének újabb adaptációjára, amely Joe Wright rendezésében és Tom Stoppard forgatókönyve alapján készült. Már csak azért is, mert a vadromantikus és nem túl mélyenszántó, de kétségtelenül népszerű Büszkeség és balítélet amerikai feldolgozásának gyönyörű, de karakteréből adódóan szinte erre a túlfűtöttségre predesztinált üdvöskéje, Keira Knightley játssza a főszerepet. Kosztümös film, ezt az előzetesekből tudjuk, tehát nyitott a kérdés, mit kezdenek az orosz író tragikus végű középiskolai kötelezőjével a 21. században?

Életrevalók

Mitől képes valaki a felmerülő problémákra úgy válaszolni, hogy a lehetséges megoldásokat keresi ahelyett, hogy leblokkolna magától a problémától? Több, pénzügyi neveléssel foglalkozó szakemberrel arra kerestük a választ, vajon hogyan tudjuk a gyerekeinket megtanítani az életrevalóságra?

Időzített bomba

Valóban „bombajó” dolog a rendszeres energiaital-fogyasztás? Hol a helye a mindennapi életben vagy egy sportoló napirendjében? Tihanyi András dietetikust (képünkön), a Teljesítmény és sporttáplálkozás című, nemrég megjelent hiánypótló könyv szerzőjét kérdeztük arról, mikor és mennyit igyunk az energiaitalokból?

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?

Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »

Szabó Ibolya Anna / Háttér

‘56 egy párizsi gyermek szemével

Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »

Pierre Waline / Háttér

Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje

A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap